| Isten szava |
 |
 |
 |
| Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved; Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is. Máté Evangéliuma 6, 9-10 Először is mielött az Isten országára rátérnénk, hát egy előzetes dolgot kell tisztázni, és ez pedig a természetes, és a természetfölötti világnak a kapcsolata a bibliai világnézet szerint. Ha valakinek van hite a Bibliában akkor az tudja azt, hogy van láthatatlan természetfölötti világ. És ha te hiszel a Bibliában akkor se mindegy, hogy a természetfölötti valóságnak a természetes világgal való kapcsolatát hogyan látod. Mert ha még Bibliaolvasó is vagy akkor is többféleképen is láthatod. Pontosan eddig 3 féle képen képzelték el az emberiség történelmében. 1. Animizmus: Ennek az a lényege, hogy a természetfölötti és a természetes világ teljesen átfedi egymást. Ilyen volt a Magyaroknak a sámánisztikus ősvallása, de ilyen volt a Görög mitológia, és Görög vallás is, az Indiánok kúltúrája is ilyen stb. Egy Animista minden fizikai dolognak szellemet tulajdonít, tehát kőnek, fának, tárgyaknak stb. Nem mindegy hogy a bibliai világnézete valakinek milyen, mert ha te úgy hiszel a Bibliai természetfölöttiben hogy közben Animista módon viszonyulsz hozzá akkor például mindennek szellemi magyarázatot fogsz tulajdonítani. De természetesen előfordul olyan, hogy pl. egy autóval azért történik baj mert valamilyen szellemi támadás ér téged vagy az autódat, de azért azt nem lehet mondani hogy minden esetben ez történik. Tehát ezért rendkívűl fontos hogy egy keresztény ne váljon Animistává, és ne mosódjon el a természetes, és a természetfölötti közötti kapcsolat bennünk, hanem lássuk azt hogy a természetes világnak van önállósága, tehát vannak dolgok amiben semmilyen természetfölötti beavatkozás nem történik. 2. Deizmus: Ennek az a lényege, hogy a természetfölötti világot, és a természetes világot tökéletesen elválasztja egymástól. Ennek az a lényege, hogy van természetfölötti világ, és a természetfölötti világ teremtette meg a természetes világot, de azán a természetfölötti világ teljesen kivonult a természetes világból, és már most vagy a jövőben nem avatkozik bele soha a természetes világnak a belső menetébe. Ma ez a két világnézet uralja a világot. A pogány jellegű kereszténység által még el nem ért kúltúrák, például az Indiai kúltúra, Japán, Indonéziai kúltúra, a Kinai kúltúra bizonyos mértékig, Észak-Dél-Amerikai Indián őskultúrák, az Afrikai őslakosságnak az eredeti kultúrája az mind Animista. Az Európai kultúrák, Észak-Amerika, éa amelyik ennek a befolyása alá került az pedig mind Deista vagy pedig Ateista (Isten létezését is tagadja). Ahogy látjuk a Bibliát lehet úgy is olvasni ha az ember nem elég figyelmes, hogy Animista módon vagy Deista módon értelmezi a természetesnek, és a természetfölöttinek a kapcsolatát, persze mind a kettőhöz ki kell tagadni a Bibliából bizonyos részeket, és persze ezeket az emberek azért meg is csinálják. 3. A Bibliai világnézet: A természetfölöttinek és a természetes világnak a kapcsolatát úgy látja, hogy ez el van egymástól választva, és van egy különbség, birodalom a két világ között, de ezen az elválasztáson rendszeresen oda-vissza áthatások, áttörések történhetnek illetve történnek is. Tehát van a természetes világnak önállósága. A legtöbb dolog a természetes világban a természetnek a saját törvényei szerint történik. A természetes világot Isten teremtette (a mi látható, a láthatatlanból állott elő. Zsidó levél 11, 3), és Isten a természetes világnak adott egy belső önállóságot, ugyanakkor viszont uralkodik is a láthatatlan világ a látható felett, és bizonyos időnként, bizonyos esetekben beavatkozik a látható világba. De nem szüntelenül, és nem minden dolog azért van mert beavatkozik a természetfölötti a természetesbe, hanem néha történik ez meg. A határ az nem a menny és a föld között húzódik itt, hanem van a földön is természetes és természetfölötti világ is. Tehát van a menny ott csak természetfölötti van, de aztán utána már vannak az alsóbb egek úgymond (mert több ég van), mert van a látható ég, abban már van természetes is, és természetfölötti is. A föld atmoszférája is úgy szintén, például a Biblia mondja hogy van a vizeknek angyala. És hallám, hogy a vizek angyala ezt mondja vala: Igaz vagy Uram, a ki vagy és a ki valál, te Szent, hogy ezeket ítélted. Jelenések könyve 16, 5 De minden egyes forrásnak viszont nincs szelleme. A föld atmoszférájában vannak még a démonok, és a föld alatt is. Ezek itt élnek láthatatlan természetfölötti lényként a mi életterünkben. Számos dolgot okoznak, de számos dolgot meg nem ők okoznak. Tehát nem jelenti azt okvetlenül, hogy például minden betegség tisztán démonikus eredetü, hanem lehet egy betegség tisztán fizikai eredetü is, amikor fizikai törvények miatt, valamilyen fizikai állapot megváltozik egy emberben, és emiatt lép fel betegség. Most persze mondhatja valaki, hogy de hát minden betegségnek az oka a bűn. Ez igaz, de ez nem azt jelenti, hogy közvetlenül minden betegséget a bűn által a démonok konkrétan ott kivitelezik, hanem egyszerűen olyan helyzetek állnak elő, hogy démonok közvetlen beavatkozása nélkül, egyszerűen fizikai okból például egy ember megbetegszik. És ugyanúgy nagyon sok betegséget tisztán fizikai eszközökkel meggyógyítanak. Az Isten országa az egy természetfölötti ország, de olyan ország amely természetes világban is különböző korokban, különféle képen mutatkozik meg. Az ország szó a Görögben is és a Héberben is a király szóból származik. Egyébként a Magyarban is régen az ország az úr szóból származott (úrság). A Héberben málkhutnak nevezik az Isten országát a Görögben pedig basileia. (a helyesírás tévedésért elnézést kérek ha nem jól irtam!) A Héberben a király a melek abból van a málkut, a Görögben pedig a király az basileos, és ebből van a basileia. tehát mind a két nyelvben igazából királyságot jelent, még pontosabban királyuralmat, a királynak az uralmát. Ez azért nagyon fontos mert a Magyarban az ország ma már inkább területet jelent. A Héber és a Görög viszont nem területet fejez ki elsősorban, hanem egy személynek a befolyását, hatalmát, királyi uralmát. Például azt mondja Pál: Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm. Római levél 14, 17 Ez nem terület hanem ez egy emberen is rajta lehet, és az az egy ember akkor van az Isten királyi uralma alatt akkor annak az embernek az életében ennek a jele az igazság, a békesség, és az öröm, és ez nem kötődik helyhez. Tehát itt királyi uralomról van szó, nem demokratikus berendezkedésű szellemi rendszer, hanem királyi szellemi rendszer. Tehát királyság. Az Isten királysága az egy hierarchikus rendszer, tehát van egy személy akié minden hatalom, és ő ezt a hatalmát megosztja általa kiválasztott más személyekkel, és nekünk abba sincs beleszólásunk, hogy ő kiket választ ki, és kiket ruház fel hatalommal. Ezért az Isten királyságában van olyan hogy engedelmesség például, tekintély, hatalomgyakorlás stb. Istennek van egy örökkévaló királysága, és ez az örökkévaló királysága ez királyság, függetlenül attól, hogy a földön, vagy az univerzumban mikor milyen szinten tapasztalható ez a királyság örökkévaló. Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálczája a te királyságodnak pálczája. Zsoltárok könyve 45, 6 Itt a Károli is királyságnak fordította nagyon helyesen, és innen azt is megtudhatjuk, hogy az igazságosság uralkodik az Isten királyságában. Az egyház nem azonos az Isten királyságával, mert az Isten királysága sokkal nagyobb valóság mint az egyház, de azt lehet mondani hogy az egyház része az Isten királyságának, és ezért lehet mondani, hogy az egyház sem demokratikus intézmény. Az egyháztörténelemnek a vége felé van az ugynevezett Laodiceai korszak (Jelenések könyve 3, 14-22), a Laodicea azt jelenti, hogy a nép hoz törvényt, népjog vagy népuralom, tulajdonképen szó szerint azt jelenti mint a demokrácia, és ennek az egyháztörténeti korszaknak az lesz a fő jellemzője, hogy az Isten országát nem királyságnak fogják látni a keresztényeknek viszonylag jelentős része hanem demokráciának, és ezért megpróbálják az Isten országát, ugymond alulról szerveződő valóságként tekinteni ami egy nagyon nagy tévedés lesz, mert az Isten királyságát Isten felülről szervezi. Tehát Isten jelöli ki azokat akik az Isten királyságában szolgálniuk kell, és nem az emberek választják ezeket meg. Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. János Evangéliuma 3,3 / 3,5 Jézus itt kétféleképen beszél az Isten országáról. Az egyik hogy ha nem születsz újjá akkor semmiképen nem láthatod meg az Isten országát, az Isten királyi uralmát. A másik mondatban pedig úgy fogalmaz hogy ha nem születtek újjá víztől, és Szent Szellemtől akkor semmiképen nem mentek be az Isten országába, vagyis az Isten királyi uralmába. Na most ez mutatja, hogy az Isten királyi uralmába való belépés a jelenlegi üdvtörténeti korszakban, (mert ez nem volt mindig így és nem lesz mindig így) a Jézus Krisztusba vetett hit által történő szellemtől, és víztől való újjászületésben történik meg. Ekkor lép be egy ember a küszöbön, és bekerül az Isten királyságába, és meglátja az Isten királyságát, de még ezután is fontos, hogy az Isten királysága az életének minden területét elérje, és minden területén hatalom átvétel történjen, a démonoktól is, meg nem utolsó sorban a saját akaratával szemben is az Isten akarata érvényesüljön. Tehát ez a királyi uralom ez egy szellemi valóság, és ennek az a lényege, hogy az Isten tejhatalma valósul meg, ettől királyság. És az idő elteltével én, Nabukodonozor, szemeimet az égre emelém, és az én értelmem visszajöve, és áldám a felséges Istent, és dícsérém és dicsőítém az örökké élőt, kinek hatalma örökkévaló hatalom és országa nemzedékről-nemzedékre áll. És a föld minden lakosa olyan mint a semmi; és az ő akaratja szerint cselekszik az ég seregében és a föld lakosai között, és nincs, a ki az ő kezét megfoghatná és ezt mondaná néki: Mit cselekedtél? Abban az időben visszatére hozzám az én értelmem, és országom dicsőségére az én ékességem, és méltóságom is visszatére hozzám, és az én tanácsosaim és főembereim fölkeresének engem, és visszahelyeztettem az én országomba, és rendkívüli nagyság adatott nékem. Most azért én, Nabukodonozor, dicsérem, magasztalom és dicsőítem a mennyei királyt: mert minden cselekedete igazság, és az ő utai ítélet, és azokat, a kik kevélységben járnak, megalázhatja. Dániel Könyve 4, 31-34 Tehát a Nabukonodozornak lett egy látása az Isten királyságáról, ő egy király volt, és ő azt mondta, és elismerte, hogy van egy örökkévaló királság amely Istené. De van még más helyek is ahol ezt a biblia megerősíti: Én tőlem adatott ez a végzés, hogy az én birodalmamnak minden országában féljék és rettegjék a Dániel Istenét; mert ő az élő Isten, és örökké megmarad, és az ő országa meg nem romol, és uralkodása mind végig. Dániel Könyve 6, 26 Látám éjszakai látásokban, és ímé az égnek felhőiben mint valami emberfia jőve; és méne az öreg korúhoz, és eleibe vivék őt. És ada néki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv néki szolgála; az ő hatalma örökkévaló hatalom, a mely el nem múlik, és az ő országa meg nem rontatik. Dániel Könyve 7, 13-14 Tehát itt az ige egyértelműen kijelenti, hogy az Isten királysága öröktől fogva való, és mindörökké tart, és királyság vagyis tejhatalmú uralom. Ennek a királyságnak a története az I. Mózes könyve 1, 1 idejében kezdődött el. (Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.) Az egek az ne csak a látható eget jelenti, hanem a láthatatlan világot is jelenti. Amikor az Isten megteremtette mennyet és a földet, vagyis az egeket és a földet, akkor annak az állapota még teljesen másképen nézett ki, a lázadás még nem történt meg, és ezért az egész univerzum egységesen az Isten királyi uralma alatt állt. Egységes volt a világmindenség, nem volt diszharmónia a szellem, és az anyag között, valóságos világmindenség volt, tehát anyaga volt, de az anyaga is szellemi volt. Az hogy a szellem és az anyag szétvált, és egy hasadék jött be az a bukásnak a következménye. (Majd lesz erről részletesebben szó, de csak vázlatosan, hogy tisztább legyen ez a bukás...) Az Istennek az egyik vezető angyala, lénye Lucifer, ez a Latin neve, a Héber neve Hélél Ben Sáhár, ez azt jelenti hogy a dicsőitő, fényes, ragyogó, dicsérő, ez a Hélél, ugyanaz mint a hálleluja, tehát a Hélél Ben Sáhár: a Hajnal Fia ezt jelenti tulajdonképen. Ez a lény egy Kerub volt és ez a Kerub fellázadt Isten ellen, és az alá tartozó angyalokat is magával sodorta, és ilyen módon az Isten királyságát a meghasonlás veszélye fenyegette. De meg van irva hogy az a királyság amely meghasonlik az nem állhat meg, igy az Isten nem engedte meg hogy az ő királysága meghasonuljon, hanem kivetette a királyságából, ezt a meghasonlott részt, és ítélet alá helyezte. Viszont azt kell mondani, hogy a világmindenségben ezután két királyság létezett már, és Jézus a Máté Evangéliuma 12-ben lehet arról olvasni, hogy a sátán királyságát is királyságnak nevezi. De ez nem két egyenrangú királyság lett ugyanis a sátán az ő királyságát nem tudja egyenlővé tenni, és ugyanolyan erőssé, hatalmassá tenni mint az Isten királysága, hanem az Istennek uralma van a sátán királysága felett is. Bár a sátán úgy tűnik hogy reménykedett abban hogy itt ő lehet győztes vagy legalább is hogy lehet egy patthelyzetet kialakítani, de ezt nem tudja megcsinálni mivel az Istennek sokkal nagyobb ereje van. Sőt a történelem végén a sátán királysága megsemmisül, és az univerzumban újra az Isten királyi uralma totális lesz, sőt soha többet lázadás nem fog bekövetkezni, mert erről Isten időközben gondoskodik, hogy olyan biztosítékokat helyez el a királyságában hogy a történetnek a végén ne egy körforgás induljon el megint előröl, hanem Isten örök megoldást hoz. Pont azért tart ilyen hosszú ideig, mert ha az Isten azonnal megszüntette volna a lázadást akkor a lázadás magva megmaradt volna az angyaloknak, és a többi lényeknek a körében, és állandóan új és új lázadás lépett volna fel. Na most az univerzumnak az általunk látható része az sötétségben van mivel a sátán lázadása miatt a sátán uralmi területét Isten ítélet alá helyezte. A nap, hold és a csillagok csak a 4. napon lettek teremtve ezért van most egyébbként itt világosság is. Egyszerűen mivel a sátán fellázadt Isten ellen ezért a világosságot elvesztette és a birodalma sötét és hideg lett, és a föld ebbe a térségbe esett bele, és ezért akkor az Isten királyi uralma átmenetileg a föld, és a térsége körül megszünt. Majd ekkor kezdődött el a második teremtés. Mert ugye: Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. Ezután megtörtént a lázadás, nem tudjuk hogy mennyi idő telt el az 1. és a 2. vers között, és a 2. vers már azt mondja, hogy: A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. (Mózes I. könyve 1, 2) És ezután megkezdődik a hat napos teremtés, de teljesen biztos a biblia alapján hogy a sátán lázadása ekkor már megtörtént. És ekkor az Isten a már meglévő Isten és sátán között történő kozmikus csatába megteremtette az embert aki által fogja legyőzni a sátánt. A Messiás nem angyali, nem állati formában jelent meg hanem emberi formában, és nem csak azért jelent meg emberi formában hogy az emberiséget megváltsa, hanem az egész univerzumot váltotta meg amikor megjelent. A jelenlegi korszakban a föld atmoszférájában, a földi területen a fő uralom az nem az Isten királyi uralmáé, hanem a sátán királyságáé. Ez nem azt jelenti hogy a sátán királyságának nagyobb az ereje, mint az Isten királyságának, hanem ez az Istennek az önkorlátozásából fakad, hogy Isten nem akar az embereknek kárt okozni, mert egyébként ő egy pillanat alatt meg tudná semmisíteni a sátán királyságát, csak akkor vele együtt a föld is megsemmisülne, és a földön élő emberek is meg semmisülnének. Na most erre az ellenséges területre az Isten megteremtette az embert, és mivel ellenséges területre helyezte őket, és ez volt az oka annak hogy nem volt szabad enni a jó és gonosz tudásának a fájáról, mert az volt a próba tulajdonképen, hogy amíg azt megőrzik addig az engedelmesség által az Isten királyi uralma alatt vannak, és az Édenkertben való dolgozásukkal át vették volna az uralmat teljesen a sátántól. Mert ott is azt mondta az Isten: És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt. Mózes I. könyve 2, 15, Hát kitől kellett őrízni? Más ember nem volt még, hát a sátántól kellett őrizni akinek az uralma kiterjedt az univerzumnak erre a részére. Ha az ember engedelmes lett volna Istennek, akkor az ember a sátán támadásait az Isten segítségével sorra vissza verte volna az ember elszaporodott volna, (mert ez még meg is volt parancsolva) és fokozatosan az Édenkertet terjesztette volna ki a szárazföldnek a többi területeire, (mert az Édenkert az csak egy bizonyos helyen volt csak a földön, és nem az egész föld volt az Édenkert) és így átvette volna az Isten az urlamat teljesen itt az univerzumnak ezen a részén is az ember által. De mivelhogy az ember elbukott ezért átkerült a sátán uralma alá, a legjobb esetben is azt lehet mondani hogy kettős személyiség lett csak az Istennel való kapcsolata nem besőséges lett hanem külsőséges, mivel maradt az Istennel valamilyen kapcsolata. Például Káin is hiába a sátán uralma alá került de ahogy látjuk a Bibliában az Istennel is tudott komunikálni, az embernek a szelleme szakadt el az Istentől a bűnbeesés által ezért zajlott le ez a nagy változás. Tulajdonképpen az egész üdvtörténetnek ami eddig zajlott annak nem más a célja mint az Isten királyi uralmának az előkészítése az ellenséges területen. És tulajdonképpen egy megmenekülésről szól az egész üdvtörténet, mert az Ige azt hirdeti hogy jön az Isten ítélete a föld felé, és amikor az Isten ítélete eléri a földet akkor itt az a kérdés hogy ezt ki éli túl?, és ki menekül meg ebből? Mert az Isten királyi birodalma közeledik, ezért térjetek meg és higyjetek az örömhírben, mert aki nem tér meg, és nem áll át az Isten országába az nem menekül meg, hanem elveszik. Aki pedig megtér és átáll az Isten mellé az pedig megmenekül. Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el. Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van. Lukáca Evangéliuma 17, 20-21 Itt két nagyon nagy fordítási hiba van a Károli-féle Bibliában. Az egyik a szemmel láthatólag, itt az eredetiben egy olyan szó szerepel ami a Görögben természettudományos vagy tudományos megfigyelést jelent. Tehát itt nem arról van szó hogy az Isten országa ne jöhetne el látható formában, de hát például amikor az emberek démonoktól megszabadulnak, függőségekből, bünöktől, és betekségektől megszabadulnak az is látható, az az Isten királyi uralmának egy látható megnyilvánulása egy bizonyos térségben. Vagy mikor Jézus a vizen járt akkor az Isten királysága az ő személyes szférájában láthatóvá vált, de sok példát lehet erre mondani a Biblia alapján. A Görög szó tehát azt jelenti hogy tudományos megfigyelésnek nem lehet alávetni, és ez azt jelenti hogy soha nem fogják tudományosan megmagyarázni például mondjuk a démonűzést vagy a gyógyulást. A másik nagy fordítási hiba hogy azt mondja a Farizeusoknak: az Isten országa ti bennetek van, az eredetiben úgy hangzik, hogy ti köztetek van. A Farizeusokban nem volt benne az Isten országa, hanem köztük volt az Isten királysága Jézus személyében például. Mikor valamely város alá mégy, hogy azt megostromold, békességgel kínáld meg azt. És ha békességgel felel néked, és kaput nyit, akkor az egész nép, a mely találtatik abban, adófizetőd legyen, és szolgáljon néked. Ha pedig nem köt békességet veled, hanem harczra kél veled, akkor zárd azt körül; És ha az Úr, a te Istened kezedbe adja azt: vágj le abban minden fineműt fegyver élével; Mózes V. könyve 20, 10-13 Ez egy Mózesi törvény amely egész Izraelre vonatkozóan kötelező törvény volt, minden háborúban. És amikor Izrael népe ostromot indított egy város ellen akkor először meg kellett kinálni azt békességgel, és ha békességgel felel a város, és elfogadja természetesen a felkínált feltételeket, és kaput nyit, akkor az egész nép amely abban található legyen adófizetője Izraelnek, és szolgáljon Izrael népének. Ha pedig nem békességgel felel hanem harcra kel akkor pedig zárják körül, és indítsák meg az ostromot, és foglalják el. Na most ez igazából a Messiásra is vonatkozik, mert a Messiás is Izraelből támadt, ő is törvény alatt született, ő rá is érvényes volt a törvény, és ő is ezt az igét követte. Ugyanis emiatt van Jézus Krisztusnak két eljövetele, ő az Isten királyi uralmának a királya, és hadvezére. A sátán királysága ami a földön uralkodott, a föld a sátán birodalmi területéhez tartozott, és a sátán is tudta hogy Jézus egy ellenséges birodalom, az Isten kirélyságának a vezetője, és úgy jött el ide mint hadvezér, és ostromot indítson a föld és a föld légkörében levő sátáni uralom ellen. Jézus pedig megtartotta a törvényt, mert az első eljövetele az a békességnek az eljövetele volt, és ennek az volt a célja, hogy a város egész lakosságának, vagyis az emberíségnek békességet hirdessen, és felajánlja ha ők ezt elfogadják. A második eljövetele pedig az ostrom lesz! Na most a kettő közötti időben élünk mi most. Mivel ez egy nagyon nagy város, és mivel a Messiás nagyon-nagyon igazságos lény, ezért ő igényt tart arra, hogy a városnak (földnek) megfelelő ideje legyen meg hányni-vetni magában ezt a dolgot, ezt a békeajánlatot, hogy eljusson a város (föld) minden polgárához a békeajánlat, és eltudja dönteni hogy elfogadja-e vagy nem ezt a békeajánlatot. Egyrészt hogy kollektívan az egész föld elfogadja, másrészt pedig arra is lehetőséget ad, hogy ha a város úgy dönt hogy nem fogadja el, de viszont vannak benne olyanok akik ezzel nem értenek egyet akkor azoknak ne kelljen elpusztulniuk a várossal együtt, hanem azok kitudják fejezni azt hogy ők nem értenek egyet a városukkal, vagyis a föld lakosságával, hanem ők az Isten királyi uralmát választják. Mint Például a Ráhábnak az esete. És Jakab is Ráhábot és Ábrahámot említimeg a hit cselekedeteként. Jakab levele 2, 20-26 A Jelenések könyve alapján az emberiség fog hozni kollektívan egy döntést is, és fognak születni egyéni döntések is. Isten előre látja azt hogy a kollektív döntés az az Isten királysága ellen fog születni, és ez lesz az antikrisztusi birodalom. Viszont azért tömegek pedig nem fogadják el ezt a döntést hanem olyanok lesznek mint a Ráháb, hogy kifejezik a kémek felé, hogy ők hiteles tanújelét adják, hogy ők bizony nem értenek egyet ezzel a döntéssel, hanem ők átállnak az Isten királyságának az oldalára, ezért amikor az ostrom megkezdődik akkor a király őket kimenekíti a városból (földről) hogy a hajuk szála se görbülhessen meg. Ez lesz az elragadtatás. A Dániel könyve 2-ben Nabukonodozor látott egy álmot, és az álomban látott egy nagy állóképet egy hatalmas szobrot amelynek ugye arany feje volt, ezüst válla, mellkasa karjai, réz hasa, vas lába, és a lábfeje pedig vas és cserép keverékéből állt össze, és aztán látott egy követ amely kéz érintése nélkül legördült valahonnan, és rázuhant ennek a szobornak a lábára, összetörte a vas és cserép lábakat, a szobor ledőlt, és utána ez a kő összezúzta ezt az egész szobrot, és amikor már csak por volt belőle akkor jött egy szél és a port elfújta a kő pedig elkezdett növekedni, és végül akkora lett amely az egész eget és földet betöltötte mint egy nagy hegy, és Nabukonodozor pedig felriadt álmából, és nem tudta hogy ez az egész mit jelenthet, majd ekkor jött Dániel és megmagyarázta ezt az álmot. Azt mondta hogy az álomnak az az értelme, hogy az arany fej az a Babiloni birodalom (a Héberben a birodalom szó amit itt használ meg a királyság szó az ugyanaz), aztán az ezüst mellkas és karok az pedig a rá következő birodalom lesz, aztán a réz has egy újjabb birodalom vagy királyság lesz, utánna a vas lábak meg a vas és cserép lábfej az egy negyedik birodalom, és amikor ideért Dániel akkor azt mondja: És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át hanem szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké. Dániel könyve 2, 44 Az hogy Egek birodalma (királysága), meg Isten birodalma (királysága), igazából itt a Dániel könyvében kerül elő, ez azért fontos mert amikor Jézus és Keresztelő János elkezdtek arról beszélni hogy közel van az Isten királysága akkor ők nem egy új fogalmat használtak amit ők találtak ki, hanem egyszerűen ők arról beszéltek amiről Dániel, és ezt az akkori Zsidóság értette is. Ez azért lényeges mert akik nem Zsidó háttérből jönnek hanem pogány háttérből azok ezt nem veszik észre hogy ők egy Ószövetségi fogalmat használnak, és ezért sokszor egészen mást értenek alatta. (Pl. Mennyországot, és igy egészen más értelmet nyer az egész.) De itt nem a Mennyországról van szó, hanem egy valóságos birodalomról, királyságról. A másik hogy Dániel úgy beszél az Egek királyságáról, hogy nem tesz különbséget az előtte levő politikai jellegű világbirodalmak meg az Isten birodalma között, nem egy szellemi birodalomról beszél, hanem egyszerűen egy olyan birodalom lesz itt a földön amely nem fog megszünni, nem fog megbukni stb. hanem megáll mindörökké. Tehát ez egy valóságos királyság lesz itt a földön ami az Istennek a birodalma lesz. A Dániel könyve 7-dik fejezében ugyan erről van szó. Az Isten országa az több fáziban jön el, amikor Jézus elkezdte a szolgálatát ezt az üzenetet hirdette, hogy: És mondván: Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higyjetek az evangyéliomban. Márk evangéliuma 1, 15, közben gyógyította a betegeket, űzte a démonokat, és körülötte az Isten királysága rendszeresen megnyilvánult, és láthatóvá vált. na most sok ember azzal a várakozással fordult Jézus felé, hogy hát akkor űzzük ki a Rómaiakat, verjük szét a Római birodalmat és csináljuk meg az Isten világméretű birodalmát. Viszont Jézus nem ezt tette hanem elkezdett tanítíni az Isten királyságáról, és a tanításából az derült ki hogy ez a dolog nem így fog megvalósulni ahogyan ezt az emberek képzelték. A Biblia egyértelműen tanítja hogy az Isten királysága eljön a földön politikai, gazdasági, kultúrális valóságos királyságként, országként. Jézus példázatokban kezdett el tanítani Isten országáról, és meg lehet figyelni hogy a legtöbb példázatban benne van az hogy az Isten országa nem úgy jön el mint a többi birodalom ahogy megvalósult, és ezzel nem tagadta azt hogy valóságos lesz, hanem ezzel csak azt mondta hogy az eljövetelének a módja más lesz mint a többi földi, pogány birodalmaknak. És minden példázatában benne van az hogy van egy rejtett szakasza az eljövetelének, és utána van egy nyilvánvaló szakasza. Tehát például azt mondja hogy olyan mint a mustármag ami kisebb minden más magnál, és bedugják a földbe. Ez a rejtett szakasza. De aztán kikel és akkora fává lesz hogy az ég madarai laknak az ágai között. Ez a megnyilvánuló, látható szakasza. Miért nem jöhetett el az Isten országa úgy ahogyan azt a korabeli Zsidóság várta? Hogy majd Jézus megjelenésével hatalommal és természetfeletti erővel mint Mózes legyőzi a Római birodalmat meg az összes többi birodalmat, kiterjeszti az országát a földre és megvalósítja az Isten királyságát... Hát azért nem jöhetett ez így el mert az Isten királyságában az embereknek boldogoknak kell lenni, és az Isten királyságának igazságosnak kell lenni. Na már most ha Jézus fogta volna magát és egyszerűen erőszakos eszközökkel az uralma alá hajtotta volna az egész földet, mert meg tudta volna csinálni ezt, de ha belekényszeríti az emberiséget egy olyan dologba amit nem mindenki akar belekényszeríri például a Mózesi törvénybe stb..., és nincs benne az ember saját szabad akarata akkor ebben az országban senki nem lenne boldog. És ezt egyedül Jézus látta, hogy az Isten országát így nem lehet megvalósítani, a pogány birodalmakat mindegyiket így valósították meg, azok leigázáson alapultak, de abban nincs is boldogság. Két dolog van amit figyelembe kell venni, az egyik az hogy az ember szabad, és szabadságában áll bűnt elkövetni. A másik dolog pedig hogy ahhoz hogy az Isten királysága ejöjjön ahhoz az embereknek jóknak kell lenni, na most ezt a kettőt egyszerre megcsinálni hogy szabad is legyen meg jó is ehhez az emberiségnek a szívét meg kell előbb változtatni. Mert ezt kényszerrel nem lehet elérni. Ezért mondta Jézus a példázataival hogy nem úgy fog eljönni az Isten országa ahogyan azt ti elgondoljátok. Az embereknek először lehetőséget kell adni hogy akár egy hosszú idő, gondolkodás alatt vagy után, de önként döntsék el hogy mit szeretnének, és ilyen értelemben meg kell adni az embereknek az újjászületés lehetőségét, hogy először az emberek jóvá váljanak, és kívánják az Isten királyságát, és ilyen módon boldogan és örömmel fogadják. Monda pedig néki Jézus: Ma lett idvessége ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia. Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett. És mikor azok ezeket hallották, folytatá és monda egy példázatot, mivelhogy közel vala Jeruzsálemhez, és azok azt gondolák, hogy azonnal megjelenik az Isten országa. Lukács Evangéliuma 19, 9-11 Tehát itt is látszik hogy itt mindenki azt gondolta hogy azzonnal megjelenik az Isten országa, mert nem értették az egész dolognak a lényegét amit az fentiekben vázoltunk. Ezért mondja erre az ezt követő példázatot: Monda azért: Egy nemes ember elméne messze tartományba, hogy országot vegyen magának, aztán visszatérjen. Előszólítván azért tíz szolgáját, ada nékik tíz gírát, és monda nékik: Kereskedjetek, míg megjövök. Az ő alattvalói pedig gyűlölék őt, és követséget küldének utána, mondván: Nem akarjuk, hogy ő uralkodjék mi rajtunk. És lőn, mikor megjött az ország vétele után, parancsolá, hogy az ő szolgáit, a kiknek a pénzt adta, hívják ő hozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett. Eljöve pedig az első, mondván: Uram, a te gírád tíz gírát nyert. Ő pedig monda néki: Jól vagyon jó szolgám; mivelhogy kevesen voltál hív, legyen birodalmad tíz városon. És jöve a második, mondván: Uram, a te gírád öt gírát nyert. Monda pedig ennek is: Néked is legyen birodalmad öt városon. És jöve egy másik, mondván: Uram, imhol a te gírád, melyet egy keszkenőben eltéve tartottam; Mert féltem tőled, mivelhogy kemény ember vagy; elveszed a mit nem te tettél el, és aratod, a mit nem te vetettél. Monda pedig annak: A te szádból ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy én kemény ember vagyok, ki elveszem, a mit nem én tettem el, és aratom, a mit nem én vetettem; Miért nem adtad azért az én pénzemet a pénzváltók asztalára, és én megjövén, kamatostól kaptam volna azt vissza? És az ott állóknak monda: Vegyétek el ettől a gírát, és adjátok annak, a kinek tíz gírája van. És mondának néki: Uram, tíz gírája van! És ő monda: Mert mondom néktek, hogy mindenkinek, a kinek van, adatik; a kinek pedig nincs, még a mije van is, elvétetik tőle. Sőt ennek felette amaz én ellenségeimet is, kik nem akarták, hogy én ő rajtok uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg előttem! Lukács Evangéliuma 19, 12-27 A 14-dik versben az alattvalói szó helyett az eredetiben polgártársai van. A példázat szerint amikor el megy messze tartományba országot venni az az amikor Jézus elment (meghalt), hogy kiterjessze az országát a pogány népekre is, tehát hogy elterjedjen az evangélium a pogány népek között is. Az ő alattvalói (polgártársai) amikor követséget küldenek utána az az akkori zsidóságra vonatkozik. Majd amikor megjött a királyság vétele után akkor már Jézusnak a második eljövetelét beszéli el. A 27-dik vers mondja el azt hogy a második eljövetelénél Jézus már felléphet erőszakosan azokkal szemben akik mindvégig elutasítják a királyságát, ugyanis itt már az igazságosság itt lehetővé teszi. Ugye a történelem végén lesz egy időszak amikor az emberíségnek egy jelentős része nem fogadja el Jézusnak a hívását, királyságát, és Jézus erre válaszul azt mondja hogy jól van akkor tessék próbáljátok ki azt hogy mi van akkor amikor nem az van amit én mondok, és ez lesz az amikor az emberíség megcsinálja az antikrisztusi birodalmat. Majd ezután már amikor a bűn az antikrisztus csúcs pontjával kiteljesedik, főleg amikor már a sátánt és az ő seregeit leszorítják ide a földre akkor fog eljönni Jézusnak az erőszakos beavatkozása, majd megalapítja az Isten királyságát valóságos fizikai módon itt a földön. Még annyit érdemes megemlíteni hogy mi van a 4. Birodalommal? Mert hát azóta viszont a Római birodalom eltűnt, és megszűnt, akkor most hogy van ez? Hát az van hogy a 4. Birodalom, a Római birodalom nem szűnt meg a biblia szerint. Ugye erről beszél a Jelenések könyvében Jánosnak az angyal: A fenevad, a melyet láttál, volt és nincs; és a mélységből jő fel és megy a veszedelemre. És a föld lakosai csodálkoznak (a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe e világ alapítása óta) látván a fenevadat, a mely vala és nincs, noha van. Jelenések könyve 17, 8 Tehát a fenevad a Római birodalom, és ez lemerült a történelemnek egy ilyen mélyrétegébe, és úgy tűnik mintha nem lenne de közben van, és a végidőkben pedig feljön a felszínre és megint lesz, de addig is volt de a föld lakosai nem látták. Ugye ma nincs Római birodalom de szeretném felhívni a figyelmedet, hogy amikor arról beszélünk hogy az Euro-Amerikai civilizációnak mik a sajátosságai, hogy ebben amiben élünk például a jogrendszere az a Római jogon alapul, a politikai rendszere azok a római politikai rendszeren alapulnak, pl: szenátus (Amerikában, Magyarországon parlament, de nem sok különbség van közte), továbbá a kultúrája Római jellegű, művészethez való viszony, erkölcsisége. A vallása is Római, mert a Római katolicizmus a szinte 100%-ig megegyezik a Római vallással. A felszínen külön államok vannak de a mélységben lehet látni hogy egy teljes egységben van ez a rendszer. A tenger a bibliában mindig a nemzeteket jelenti, és lehet látni vizuálisan is hogy van egy állat amely a tengerből jön fel, és amikor feljön akkor teljesen meg lehet majd látni a 4-dik Birodalmat(Római birodalmat). Még annyit lehet megválaszolni ezzel kapcsolatban hogy miért tart ez ilyen hosszú ideig? Hát azért mert Isten közbeiktatta a kegyelmi időt, és ezáltal elhalasztódott az Isten országának az erőszakos eljövetele. Befejezve: 2011.01.09. |
|
